Navigátor Vitorlás Egyesület
Előhang a szabadidő aktív eltöltése érdekében...
A mindennapi ember tevékenysége során gyakran érzi, hogy szüksége lenne kikapcsolódásra, olyan tevékenységre, ami magában foglalja akár a „semmittevést” is. Nagyon jó magyar kifejezés a pihenésre, rekreációra, de igazából nem elfogadható. Tartalma viszont egyértelmű, olyan időtöltés, amikor nincs kötelezettség, szabadon azt teszek, amit akarok, akár a „semmittevést” is választhatom.
A világjáró ember Párizsban irigyli azokat a francia embereket, akik láthatóan családi körben (apa, anya, gyerekek és a „lépcsőház”) görkorcsolyával a lábukon „jégkorongoznak” a város különféle, egyébként a turisták által is kedvelt terein.
Vagy irigykedik, amikor a Luxembourg-parkban jár, és látja a napfürdőző, padokon üldögélő, beszélgető embereket, akik látható módon nem turisták, és a kocogókat, akik csapatba verődve vagy egyénileg időjárástól függetlenül róják a maguknak kirótt köröket. A „pétanque” népi játékot játszó csapatokat és a körülöttük sokszor fogadásokat is kötő bámészkodókat. A fák árnyékában a küzdősportok különféle változatait űző, formagyakorlatokat végző idősebbeket és párokban küzdő fiatalabbakat.
Itt az ember napi életéhez tartozik a rekreáció, és senki nem ütközik meg rajta. A francia társadalom elfogadta, értékrendjébe építette a szabadidő hasznos eltöltését.
Nálunk a társadalom értékrendjében a szabadidő igénye nagyon gyakran együtt jelent meg a semmittevéssel, ami társadalmilag elítélendő tevékenység volt hosszú ideig. A politikai-gazdasági körülmények változásával, az anyagi igények növekedésével, a kényszerű sokadik gazdaság megjelenésével és beépülésével az egyén napi, heti és éves kényszerű elfoglaltságába szinte teljesen megszűnt a szabadidő, így annak „értéke” sem volt az egyén számára megfogható. Nem volt példa és érték környezete számára a semmittevő, kocogó, önmaga szórakoztatására mozgó, rekreálódó ember. Különösen érvényes volt ez a felnőttek esetében. A gyermek is nagyon sokszor megkapta a szülőtől a ledorongolást, már megint nem „csinálsz semmit”. A válasz nagyon sokszor az volt: „nem csinálok semmit, csak játszom”, de a szülő ezt a társadalom értékrendjéből adódóan nem mindig fogadta el hasznos időtöltésnek. A gyerek szervezete és saját életkorára jellemző védekező mechanizmusa pedig igényelte ezt.
Szerencsére a nyolcvanas évek elejétől megváltozott a világ Magyarországon is. Egyre többet beszéltek a szabadidő szükségessége, hasznos eltöltése és az egészség összefüggéséről.
Megjelentek a különféle szabadidő eltöltését segítő klubok, szalonok, és a szakmai háttér is megerősödött, hiszen több helyen indult ilyen jellegű képzés, és a különféle extrém sportok iránt is megnőtt az érdeklődés, elsősorban a fiatalok körében.
Divat lett testépítő és aerobic szalonokba járni. A szépségipar reklámkampánya erre a területre is felhívta az emberek figyelmét. Már nem szólták meg a kocogókat. A városok parkjaiban, futásra alkalmas területein, futópályáin megjelentek a futó, kocogó emberek. Soha nem látott méretekben indultak el a magyarok síelni és tanultak meg teniszezni. A kerékpár divatja sok embert „szállított” ki az autójából; ennek nyilván voltak más kényszerítő okai is (forgalmi dugók, az üzemanyag ára stb.), de a nagyvárosokban és falvakban is felismerték a kerékpárutak fontosságát, és ezzel lehetőséget is teremtettek a kerékpározásra, az életmód-változtatásra annak, aki erre igényt tartott.
Népszerűek lettek a különféle futóversenyek. A tereken megjelentek a görkorcsolyázó fiatalok. Egyszóval nem kell már Párizsba utazni ahhoz, hogy irigykedjünk más népek rekreációs és mozgásszeretetére és „semmittevésére”, erre itthon is találunk példát.
Egyedül talán a társadalom fejlődéséért leginkább felelős „nagypolitika” az, amelyik kicsit lassabban reagál az egyének és civil szervezetek által elfogadott „rekreációs értékek” fontosságára.
Egyre több cég ismeri fel, annak fontosságát, hogy alkalmazottai, dolgozói munkaképességének és teljesítőképességének gondozása az egyénen túl a munkáltató feladata is, választva annak bármely formáját, de az a cég, amelyik ezzel törődik, azt a munkavállalók által is jobban megbecsülik.
A rekreáció lehetősége adódik igen komplex formában a vízen, evezővel, vitorlával, vagy motorral hajtott hajóval.
Mi ehhez szeretnénk kedvet csinálni, teret biztosítani, és az érdeklődőket szakszerűen bevezetni ebbe a világba, ebbe a közösségbe, a saját közösségünkbe akár.
2024. augusztus
Bencze Attila
